2012. február 9., csütörtök

Az ágyban laptopozás művészete


Úgy alakult, hogy jó pár napos döglődés után kedden reggelre vesegörcsöm lett, amit több ismerősöm diagnosztizált, mert nekem még sosem volt szerencsére, plusz persze hogy aznap, mikor értekezlet értekezlet hátán és a mínusz 10 fokban szeltem a havat összeszorított foggal, mert minden lépés fájt.
Szóval a vesegörcs nem vicces, de érdekes, hogy nem volt különösebb előjele, és ugyan előző nap egész nap fáztam, de nem gondoltam, hogy ez lesz, és azt sem gondoltam, hogy fázom. Milyen érdekes.
A végigkínlódott nap után extra réteges öltözködés és gyógytea mértéktelen ivása következett, meg az ágyban dolgozás, ami jópofa és első nap még jól is esett, ma már kissé fura volt, és hát most is kéne menni aludni, de megint oda vissza???? :D
De mostanra tökélyre fejlesztettem a laptophasználatot - kispárnán felfordított fém ikea tálca: tökéletes laptopasztalka ágyba.
Bár ettől még felforrósodott szegény gép és ki is kapcsolt ügyesen.

Az is mókás, hogy bár jobban vagyok, tökre le vagyok zsibbadva, mindent lassabban és körülményesebben csinálok és sokkal fáradékonyabb vagyok. Most aztán nincs pikkpakkra összedobok vacsit, hanem hazafelé hozzál már kínait a menü. Na persze jól beválasztottam és tökre nem ízlett pedig úgy vártam már egy kis kínai kaját, mert imádom és kész.

Lecseréltem a régi rozoga szerkényt, pontosabban már itt van az új (használt csak nekem új), de a kedves vevőm nem vitte el a régit - a szoba romokban, szekrénytúltengés van, nem tudok elpakolni egy csomó mindent, és főként nem tudom kinyitni a teregetőt, ami nagyon veszélyes dolog, mivel a szennyes kosár maga már nem is látszik a sok szennyestől, amiket rá és mellé dobáltunk, mert bele már nem fért.
Csak én ugye most minden nap egy új házi szettet cserélek, ami a bundabugyi-pizsi-jégzokni-kardigán csodás együtteséből áll. 
A szekrényt megvevő meg egy prosztó: nem hív vissza, nem veszi fel a telefont, csak minden harmadik emilre válaszol de olyan tömény agresszív ostobaságot, hogy az rémisztő. Nyilván én vagyok a hibás, amiért úgy vett szekrényt, hogy nem tisztázta előtte, hogy akad-e valaki, aki elszállítja neki, nyilván én vagyok a hibás, hogy senki nem hajlandó elvinni, mert hó van, és gondolom az én felelősségem lenne tárolni a megvett portékáját tavaszig, hiszen én csináltam a havat is.
Ja, és azt bírta válaszolni, miután óvatosan meg mertem kérdezni, hogy nem hívott vissza, hogy végülis mikor tudja elvinni a szekrényt. Válasz: Persze, hogy nem hívtalak vissza, mert a gyerek eldugta a telefonom és le volt merülve. 
Persze. Meg vidéken volt eltemetve és azt is szabadságon.
Bírom, ha hülyének néznek. 
Ja, meg ez: Csak nem képzeled, hogy egy ilyen olcsó szekrényhez fuvarost fogadok?
Nem drágám, azt képzelem, hogy szívlapáttal csapok az öntelt és ostoba arcodba, aztán beraklak a szerkényedbe és ledoblak a Taigetoszról. :D 

Sosem értettem, hogy sokan miért írnak ilyen szövegeket a termékük alá, hogy Ha x napon belül nem jelentkezel negatívot adok!
Most már értem. Az ilyen hisztis libabarbik miatt, akik fillérekért vásárolnak össze vackokat, és azt hiszik, a Hiltonban rendeltek reggelit és ki kell nyalni a seggüket a nagy kegyért, hogy szóba állt velem.
Engem az ilyen úgy fel tud dühíteni. Nevezzük ostobaságnak. 

Hát most igazán feldúlt lettem, most végképp nem tudom, hogy fogok elaludni.

Azért történt jó is: felhívott egy régen számomra nagyon fontos ember és jót dumcsiztunk. Nem tudok rájönni, miért bukkan fel időnként, de jó érzés, még ha nem is látom át a miértjét.

Na jó, visszabújok az ágyba - de most laptop nélkül. :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése