2012. szeptember 6., csütörtök

Holiday

Elég sok minden van, pörögnek a dolgok, de mivel fáradt vagyok, most csak a legviccesebbet...
Szóval van ami van, de az esküvőnkön elhatároztuk, hogy minden évben a házassági évfordulónkon elutazunk valahova.
Tavaly volt ez első, na persze nem mentünk sehova.
Most meg valamiért bekattantam, és előbbre hozva az eseményt már most, azaz csütörtökön kitalálva már szombaton utazást terveztem. Kevésbé spontán típusú páromnak ez kissé sokkoló, de elég jól vette az akadályt, szóval
MEGYÜNK HOLIDAYRE A HOLIDAYBE :D
Zebegénybe
Szerintem varázsos, romantikus csúcs szuper hely.
Házat akartunk bérelni - de hát elég későn jutott eszünkbe, és kutyával és üdülési csekkel vagyunk nehezítve, szóval végül egy kis panorámateraszos apartmanházat választottunk, ami csodák csodája elég üresnek tűnik, pl. nincs olyan, hogy reggel 10-kor el kell hagyni a szállást, addig maradunk, amíg akarunk.
Na de!
Nézegeti, számolgatja a férjem az üdülési csekket, majd egyszer csak döbbentem felhorkan!
- Te tudod, hogy ez 14én lejár?
Mosogattam, hirtelen azt sem tudtam, hogy hányadika van, milyen év, vagy valami. Meggyőződésem volt, hogy december 31-ig érvényes a csekk. De neeeeem!
Komolyan megállt a szívem, és elég nehezen akart újra elindulni.
Ha megvárjuk az eredeti évforduló időpontot az utazással, akkor a csekk szépen csendben érvényét veszti a fiókban, nem kis értékben, én meg vélhetőleg helyben szörnyethalok, ahogy meglátom.
Főként, hogy van ismerősöm, aki ezt megjátszotta, elég sokkoló.

Van úgy, hogy az ember valamit csinál, csak úgy, ok nélkül, mint most én durván erőszakoskodtam az időpont előrehozásával. És most innen nézve eléggé logikusnak is látszik. Nem magam tartom okosnak, inkább az őrangyalaim tartom ügyesnek, kedvesnek, hogy így vigyáznak rám, amikor ilyen lökött vagyok.

Mivel Zebegény nem az a világváros, ahol számos étterem várja az ücsekkes fizetést, az a tervünk, hogy egyszer jól élünk és ellakomázzuk a maradékot, vélhetőleg nem fog sikerülni, de szóba jött, hogy ha klassz a hely, előre megvesszük a karácsonyi szünetre is helyünk, vagy hazafelé beugrunk az ország két sportboltjából az egyikbe, amelyikben lehet csekkért vásárolni.
És veszünk VALAMIT. Na ez a valamit eléggé utálom, ugyanis sokminden kéne, hogy döntsem el, hogy melyik mégis? És ruhára huszonezreket rühellek kiadni és amikor kényszer alatt állok, hogy el kell költeni most, akkor még nehezebb a döntés.

Mondjuk én simán vettem volna egy vouchert valami wellnessbe, de a férjem állítja, hogy jó időre kipancsolta magát. Nem értem a férfiakat. Na mindegy.

Most tele vagyok reménnyel és lelkesedéssel, hogy Zebegény mágikus hely és jót fog tenni külön - külön és együtt is nekünk. Túrázás, patakozás, egy utolsó strandolás a nyáron, és a csodaszép tájkép, mely a lelket az egekbe emeli, el, messze a hétköznapi kisszerű gondoktól.
Úgy legyen! :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése